9.
- Gyere már, ne kelljen még egyszer
mondanom! – reccsenek Mattre.
- Ugyan miért mennék? Három hete nem
látott senki, most meg idejössz és pattogsz… ostoba liba – motyog a korsójába.
Igen, igaz, hogy három hete alig
mozdultam ki, de annak meg volt az oka. Hogy is mondjam? Nagyon nehéz egy
zongoráról szórakoztató mesét írni.
A fogadóban most a szokásosnál is
sűrűbb a füst, ennek az oka, hogy a vadász annyit pöfékel, mint egy gyárkémény,
nem tud odakint, mert zuhog az eső. Viharban az itteniek mindig morcosabbak egy
kicsit, ez mindenkin meglátszik. Biztosan a tábortűz hiányzik nekik. Több a
veszekedés és a kiabálás, de engem inkább megnyugtat a cseppek halk kopogása a
tömör fán.